Kékszőlő fajták

Kadarka

Másfél-két évtizeddel ezelőtt Magyarország legelterjedtebb szőlőfajtája volt. Területe mára olyan mértékben lecsökkent, hogy a vörösborszőlő-fajták között a második helyre szorult. Elsősorban a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medencében termesztik. Hasonnevei közül a bulgáriai Gamza a legismertebb. Legvalószínűbbnek az látszik, hogy a török hódítás elôl menekülô rácok (szerbek) révén került Magyarországra. Leghíresebbekké az alföldi és a szekszárdi kadarka borok váltak. Késői érésû fajta, de rothadékonysága miatt gyakran már szeptemberben szüretelik, alacsony mustfokkal és kevés színanyaggal. Jó fekvésben és kedvezô évjárat esetén a 18-20 mustfokot is elérheti, sőt természetes csemegebor is készíthető belőle. Általában bőtermő, de termőképességét erősen befolyásolják a termékenyülés viszonyai. Bora kiemelkedően fűszeres zamatú. Borát gazdag, fűszeres, erőteljes savai kitűnően elkísérik, és kiegészítik a paprikával készített ételeket: halászlét, halpaprikást és a különféle pörköltes és paprikás ételeket. A kadarka az utóbbi években kezdi reneszánszát élni.

Kékfrankos

Területi nagyságával ma már megelőzi a korábbi első kadarka fajtát. Az összes vörösbort termő borvidékünkön termesztik, sőt a legtöbb borvidéken meghatározó jelentőségű fajta. Meghatározó alkotórésze a Bikavérnek is. Többnyire csak az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területén termesztik. Ausztriában Blaufränkisch néven ismert. Bora egészen sötét, szinte fekete színű. Illatában az aszalt szilva, őrölt friss mák és kökény illatjegyek keverednek. Extraktban gazdag és férfias, elegáns, határozott savait hosszú, kellemesen fanyar utóízek kísérik. Az érlelés során savai lefinomodnak. Színanyagtartalma még gyengébb évjáratban is kielégítő.

Pinot noir

Burgundia jellegzetes fajtája, amely harmonikus, elegáns finom savösszetételű bort ad. Üdébb, játékosabb és szeretetteljesebb, "emberibb", mint híres bordeaux-i konkurensei. A Pinot blanc-al és a Pinot gris-vel fajtacsoportot alkot. Nálunk elsősorban vörösbor készül terméséből. Szeptember végén, október elején szüretelhető. Bora szép rubinvörös színű, finom zamatú, gazdag csersavtartalmú, kissé kemény. Illatában és aromáiban a tavaszi piros gyümölcsök (cseresznye, meggy, málna) gyönyörű harmóniában jelennek meg.

Merlot

Az egész világon többnyire e néven ismerik, bátran nevezhetjük világfajtának. Ezt támasztja alá az is, hogy régi fajta lévén (1700-as évek) híres termőtájain (Bordeaux, stb.) kívül rövid időn belül szinte az egész világon ismertté és kedveltté vált. Mindezt sok kedvező tulajdonsága tette lehetővé. Ezek közül ki kell emelni a hasonló fajtákhoz képest bővebb termőképességét és borának sajátos, egy kicsit a vaníliához hasonló, gazdag íz- és zamatanyagát, simogató bársonyos csersavtartalmát.Ízében a túlérett kékszilva- s az eperaroma harmonikusan összeolvad. Kísérője Bordeaux-ban a vörösbor házasításoknak, ahol a cabernet sauvignon húzós, kiszárító csersavait előnyösen ellensúlyozza. Levele a megtévesztésig hasonlít a Cabernet franc-éhoz, de levélerei és levélnyele teljesen zöld.

Cabernet franc

Régi fajta, már az 1600-as években jól ismerték és kedvelték. A Cabernet testvérpár egyszerűbb tagja. Ma már bizonyított, hogy a cabernet-eknél nem is testvérpárról kell beszélnünk. Az "ősszülő" a Cabernet franc volt. AZ illata nem olyan intenzíven fűszeres , mint a Sauvignon, viszont jó évjáratban, jó fekvésből (inkább 15, mint 10 éves korában) hallatlan ízmélységet ér el. A házasításokban az alapot képezi. Illata szederre, zamata kökény-erdei szamóca-szilva komplexumra vezethető vissza. Magas a csersavtartalma. Visszafogottabb az illata, mint a szintén bordeaux-i származású cabernet sauvignon-nak. Villány és Szekszárd egyaránt kitűnő termőterületei, Villány kiemelt fajtaként tekint rá.).

Cabernet sauvignon

Jelenleg a legdivatosabb "világfajta". A kékszőlők, ezáltal a vörös borok királya. Az új kishordós érlelés még tartósabbá teszi a bort, de néha nyújtja az érlelési időt is. Extrakt- és "húzós" csersavtartalmú bort ad. Október elejére eléri a 20 mustfokot, vagy meg is haladja azt. A Cabernet franc-nál általában kevesebbet terem, mert néha rosszul termékenyül és a fürtjei is kisebbek. Rossz termékenyülés esetén laza fürtjében sok kicsi, éréskor is zölden maradó bogyó képződik. Bora sajátos zamatú, nem minden fogyasztónak tetszik. Kellemes fanyarságát gazdag csersavtartalmának köszönheti, amely egyben bársonyos ízérzetet ad borának. Illatában a cseresznye és cédrusfa, Ízeiben a fekete ribizli, a cseresznye és eukaliptusz ismerhetők fel. Rendkívül komplex! A két Cabernet egyformán gazdag tanninban, boruk ezért sötét és "sűrű". Alkoholtartalma a testesség követelménye miatt 12% alatt nem lehet. A jó évjáratokban nagyon hosszú idő alatt fejlődnek ki, ez Villányban legalább 10 év és 5-6 év Szekszárdon.

Zweigelt

A Kékfrankos és a Szent Lőrinc keresztezésébôl Ausztriában előállított hibrid. A szomszédos Ausztriában jelentős felületen termesztik. Honosítása után nálunk szinte minden vörösborszőlőt termelő borvidékre elkerült. Többnyire szeptember második felében szüretelik. Bőtermô fajta. A túl nagy termésbôl származó bor minôsége szerény. Egyébként bora színanyagban gazdag, lágy karakterû és kellőképpen gazdag cseranyagokban. A Kékfrankos-t jól kiegészíti. Viszonylag jó fagytűrő képességű, a termése nem rothad. Mérsékelt terhelés esetén mindenképen helye van a magyar vörösborszőlő-fajták sorában.

Blauburger

Ausztriában állították elő a Portugieser és a Kékfrankos keresztezésével. Hazájában korán felfigyeltek értékes tulajdonságaira és termesztése terjed. Szeptember második felében, tehát a szülő Kékfrankosnál előbb szüretelhető, bőtermőfajta. Rothadásérzékenysége átlagos. Bora gyönyörű színű, fajtajelleges zamatú, sokkal lágyabb a Kékfrankosnál. Ebben a tulajdonságában inkább a Kékoportóra hasonlít. Bora viszonylag gyors fejlődésű, kitűnő "primőrbor" lehet belőle. Széleskörű hazai terjedése kedvező tulajdonságai miatt bízvást remélhető.