Borúti települések

BÁTA
A honfoglalás után e környéken nagyfejedelmi törzs szállásterülete, később királyi birtok volt. A honfoglaló magyarokat kísérő török nyelvű nomád nép - besenyők - telepedtek meg itt. A jófajta vörösek mellett itt nagyszerű fehérborok készülnek.

BÁTAI SZÁLLÁSOK

BÁTASZÉK
A honfoglalás idején megjelenő magyarság a mai Bátaszék központjában hozta létre települését, mely Szent István idején keresztény hitre térve templomos hellyé is vált, temetője a mai Hősök tere alatt található. 1142-ben II. Géza király ciszterci szerzeteseket telepített le Széken az ausztriai Heiligenkreuzból, akik monostort építettek a régi falu helyén, s ezt Cikádornak nevezték el. A nép azonban a falut továbbra is Széknek hívta. A ciszterci apátság nem csak a település, hanem a környék életét is megváltoztatta. Ugyanis a cikádori apátok új gazdálkodási eljárásokat honosítottak meg, rendszeresen utaztak Franciaországba, eljártak pápák és királyok megbízásából.

Az apátság gazdaságilag is jelentős központtá vált, amit az jelez a legvilágosabban, hogy még a pápa és a IV. lateráni zsinat is foglalkozott a cikádori ciszterciek szőlőfelvásárlásával és borügyleteivel. A tatárjárás azonban egy csapásra véget vetett a virágzó monostori életnek. 1242 március elején ugyanis egy portyázó tatár csapat felgyújtotta és porig rombolta a monostort és a templomot. A pusztítás oly mértékű volt, hogy a ciszterciek száz évig sem tudták a helyreállítást befejezni. A monostorban ez időben is folyt szerzetesi élet, sőt a ciszterciek kisebb mértékű hiteles helyi tevékenységet is kifejtettek, de a helyreállítást csak akkor tudták elkezdeni, amikor 1347-ben és 1353-ban a bátmonostori Töttös család nagyobb összeggel dotálta az újjáépítést. Így sem tudták teljes nagyságában helyreállítani, s a templom rövidebb lett a tatárjárás előtti állapotnál. Ettől az időtől már jelentkeztek a monostorban a válság jelei. Egyre kevesebb szerzetes kérte felvételét a rendbe, az apátság működtetése és fenntartása is nehezebb lett, így a kegyúr, Zsigmond király a délvidékről a török elől menekülő bencés szerzeteseket telepített a cikádori monostorba, akik ezután a ciszterciektől való megkülönböztetés érdekében széki apátságnak nevezték magukat.

A jófajta vörösek mellett itt nagyszerű fehérborok készülnek.

ŐCSÉNY
Népművészetéről és repülőteréről nevezetes község. A sárközi viselet rendezvényeken, ünnepnapokon kerül elő, a református templomban megtekinthető az ősi sárközi fekete alapon fehérre hímzett motívumkincs. A borutat madártávlatból is megcsodálhatjuk. A repülőtér a falu szívében található, sétarepülés mellett vitorlázó- és sárkányrepülésre is mód nyílik.

ŐCSÉNYI SZÁLLÁSOK

SZÁLKA
A Szekszárdi-dombság festői környezetében bukkan fel a látogató előtt az apró település, amely a vizet, a természetet, a kultúrát és a falusi vendéglátást kedvelők ideális üdülőhelye. Közvetlen közelében a Szálkai-tó 57 hektárnyi területével, mesés, zegzugos partjával ideális üdülő- és horgászhely. A kulturális kínálat központja a "Szálkán a Művészetért" Alapítvány alkotótábora, ahol szívesen fogadják a művészet minden ágában tevékenykedőket és a népi kismesterségekkel foglalkozókat.

SZÁLKAI SZÁLLÁSOK

SZEKSZÁRD
A Szekszárdi-dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik Szekszárd, a Borút központja. A bor és a város története itt messze a múltba vezet vissza. A fároszi márványból készült szekszárdi szarkofág, melyet 1845-ben találtak meg, mitológiai jeleneteket ábrázol, egy kettős kehelyből ágazó szőlőtőt, néhány levéllel, fürttel. Az 1061-ben alapított szekszárdi apátságban I. Béla monostorául jelölik meg a települést. Az apátság romjait a régi Vármegyeház udvarán találjuk.A Vármegyeház, amelyet Pollack Mihály tervezett, műemléki épület, igazi turistalátványosság, külső kertjében található a Szatmári Juhos László szobrász-, és Baky Péter festőművész tervezte Borkút.

Csapjaiból ünnepnapokon, előre bejelentett alkalmakkor a borvidék legjobb borai folynak. Szekszárd szívében, a Béla téren magasodik Közép-Európa legnagyobb egyhajós római katolikus temploma, előtte a Szentháromság, a vidéki barokk egyik remek alkotása. A város nagy szülötte, Babits Mihály, szülőházához a költőfejedelemről elnevezett utcában sokan zarándokolnak el. A Babits Emlékmúzeum eredeti tárgyai és az udvaron Farkas Pál Babits szobra a költő szellemiségét idézi. Szekszárd művészeti életét gazdagítják az egykori zsinagógából kialakított Művészetek Házában megrendezésre kerülő kiállítások, koncertek, rendezvények. Liszt Ferenc látogatásait őrzi a városközpontban emelkedő Augusz-ház, a mai Zeneiskola. A város történelme egybeforrott a vörösborral. A kiváló természeti adottságok következtében gazdák ezrei foglalkoznak a borral, úgy tartják, nem is igazi szekszárdi, akinek száz tőke szőlője nincs. A városban a borházak gazdag kínálata várja a kóstolni, és különleges borokat vásárolni vágyókat.

SZEKSZÁRDI SZÁLLÁSOK